Vasas Munkásotthon Színpada

Budapest, Váci út 97.

 

Sok mindenről elfeledkezünk manapság. És még sokkal több az, amelyről halvány tudomásunk sincs a múltból! Vajon ki tudná felidézni Reichmann Ede emlékét, aki a terézvárosi cirkuszban az 1870-es években némajátékával elbűvölte a közönséget? Nevét csupán egy porosodó, korabeli elöljárósági irat őrizte meg.

 

 

Bővebben:

MEGHÍVÓ

A VÁCIÚTI SZERVEZETT MUNKÁSOK OTTHONA

(VI, Váci út 97) 1932. évi április hó 23-án. szombaton este pontosan 7 órai kezdettel, a »Barátság« műkedvelőgárda közreműködésével

KABARÉT

rendez, amelyre a szaktársakat és hozzátartozóikat szeretettel meghívja a rendezőség.

MŰSOR:

1. Szavalat: Földi Péter

2 HACSEK ÉS A PUCCS

Írta: VADNAI LÁSZLÓ.

Hacsek Juszcsák Ferenc

Sajó Becs László

Pincér Varga Imre

3. Műdalok: Tóth Lujza

4. RAJTA-RAJTA

Vígjáték 1 felvonásban. Írta: TÖRÖK REZSŐ.

Ecséri Kovách Piroska Vörös Manci

Vargáné, házvezetőnő Tóth Lujza

Báró Förster Keztyüs Lajos

Tamás, szolga Erdődi József

Rozi Szász Jolán

Prímás Silhavy József

5.Szavalat: Vörös Manci

6. HOLDKÓROS Írta: NÓTI KÁROLY.

Tarló Menyhért Erdödi József

Kende Juszcsák Ferenc

Kendéné Vörös Manci

Gitta Tóth Lujza

Doktor Keztyüs Lajos

KONFERÁL: Juszcsák.

Az előadást pontosan 7 órakor kezdjük. Előadás után tánc záróráig. Ruhatár. - Buffet.

 

Kevesen gondolnak arra, mi történt századunk harmincas éveiben a művelődés és szórakozás terén Angyalföldön. A Váci út 97-ben működött ugyanis a Váci Úti Vasas Munkásotthon, ahol ebben az időben évről évre, hónapról hónapra közérthető, az élet sanyarúságát feledtető vígjátékestek, szórakoztató műsorok és kabarék megrendezésére került sor.

A harmincas évek elején, rövid két esztendő leforgása alatt hat Nóti Károly-vígjátékkal, hat Török Rezső-komédiával ismerkedhetett meg a nézőközönség a munkásotthon műkedvelő színészeinek közreműködésével. További népszerű és divatos vígjátékírók, pl. László Miklós, a feledhetetlen emlékű Vadnai László, valamint Mihály István bohózatait és tréfáit is előadták a munkásotthon színpadán.

Mindaddig érthetetlennek tűnt előttem a színházi jellegű tevékenység, amíg a korabeli meghívók alapján össze nem hasonlítottam az előadott angyalföldi bohózatok, vígjátékok számait a fővárosi kabaré 1901 és 1944 közötti műsorával. Az eredmény meglepő volt. A humoros műsorszámok zömmel a Teréz Körúti Színpadról származtak. Tehát az a bohózat, amely a Teréz körút 46-ban elhangzott, két-három évi késéssel a Váci Úti Munkásotthon színpadára is eljutott.

A belvárosi polgárság vígjátékai, a korabeli divatos parasztkomédiák fokozatosan áramlottak a város peremére, Angyalföldre. Vadnai tréfás jelenetei - pl. A frakk vagy a Hacsek és a puccs - több színpadot is megjártak, amíg a vasmunkások kabarészínpadára kerültek. Különben a Vadnai-számok sikerére mi sem jellemzőbb, minthogy egyes részletei még a hatvanas-hetvenes évek fővárosi viccfolklórjában is felbukkantak. Az a mondat, hogy „a felesége tegnap ráült egy egypengősre, és nyolcvan fillér kilátszik belőle”, Vadnai egyik kabaréjelenetéből származik.

Végül még egy érdekesség! A Teréz Körúti Színpad zenei vezetője a harmincas évek elején Lányi Viktor volt. Húga, Lányi Sarolta írónő az első világháború idején Angyalföld egyik iskolájában tanított. Személyük közvetlen kapcsolatban állt a kabaré külvárosi létrejöttével.